A lényeg

A lényeg: Egyén vagy csapat, valóságos és/vagy virtuális tér. Ötlet vagy Probléma, Stratégia 

A közönség nem közösség. A verseny lehet egyéni és csapat. Lehet alkotni valós térben és virtuálisban. A versenyszámok eredményeit dokumentálni kell.

A közönség olyan emberek halmaza, akik ugyanazon térben vannak jelen – fizikailag vagy virtuálisan. Őket a figyelem tartja össze: nézik, hallgatják, befogadják azt, ami eléjük kerül. A közönség azonban passzív, nem szervező erő, hanem elsősorban befogadó. A közösség ezzel szemben a spirál következő fordulata. Nem elég, hogy az emberek együtt vannak: közös cél és közös cselekvés köti őket össze. A közösségben minden tag hozzátesz valamit – tudást, tapasztalatot, erőt vagy figyelmet. Ez a hozzájárulás a spirál mozgását felfelé emeli, mert minden kör újabb szintű összetartozást teremt. Így a közönségből közösség csak akkor válik, ha megszületik:

• a közös ügy (amiért együtt léteznek),
• a közös felelősség (amiért tenni is hajlandók),
• és a közös tudás (ami idővel TUDÁSKÖZÖSSÉGGÉ formálja őket).

A közösség akkor válik közösséggé, ha van közös céljuk. Akkor lesznek TUDÁSKÖZÖSSÉG, ha tudás köti őket össze. Például EU lehet az ALUMNI.

A közösség spirálja mindig a közös célnál indul: egy pont, ahol az egyének tekintete ugyanarra irányul. Innen indul a mozgás, amely körkörösen halad, de minden fordulat magasabb szintre emel. Amíg csak cél van, addig közösségként működnek: együtt mennek előre, együtt keresnek megoldást. Amikor azonban a spirál meneteit a tudás szövi össze, a közösség új minőséget nyer – TUDÁSKÖZÖSSÉGGÉ válik.

Ez már nem pusztán a közös akarat, hanem a közös gondolkodás tere, ahol a tapasztalatok, felismerések és tanulságok minden új fordulattal gazdagítják az egész spirált. Mint egy Alumni-hálózat az Európai Unióban: a közös múlt és tudás köti össze a tagokat, és minden új találkozás a spirál újabb emelkedő íve, amely egyre szélesebb horizontot tár fel.

A spirál így egyszerre a gyökerek és a jövő jelképe: lefelé kapaszkodik a múlt tapasztalataiba, fölfelé pedig a tudás által vezérelt közös jövőbe nyílik.

Az alkotó folyamat adott témában többféleképpen indulhat el:

1. család csoport a valóságos térben alkot. A szóvivője, az iskolás viszi a Digitális Színpadra,
2. A valóságos térben a team vezetője versenybe viszi az alkotást, a javaslatot a Digitális Laborban.
3. Ugyanígy a közönség egyik tagja saját ötletét, javaslatát viheti versenyben a virtuális térbe.

Az alkotó folyamatban tehát különböző szituációk jöhetnek létre, amelyek mind más-más módon kapcsolják be a közönséget, a résztvevőket a közös gondolkodásba. Az iskolás például családja szóvivőjeként összefogja a család tagjait, és így közösen jelennek meg a Digitális Színpadon. A közönség soraiból bárki előléphet: saját ötletét vagy gondolatát beviheti a versenybe, és ezzel a versenyzők csoportjához kapcsolódik a virtuális térben, szintén a Digitális Színpadon. A valóságos térben ezzel párhuzamosan teamek alakulhatnak, amelyek szóvivője képviseli a közös munkát a Digitális Laborban.

A lényeg

A módszer minden esetben ugyanaz: a probléma megfogalmazása, az ötlet és a javaslat kidolgozása – történhet egyénileg vagy közösen, virtuálisan vagy valóságosan. Az induláskor meghatározott témák és versenyszámok keretet adnak a gondolkodásnak. A közönség szerepe kulcsfontosságú: ők mérik meg, rangsorolják a gondolatokat, és a közösségi gyűjtés hitelesíti a produkció értékét.