AZ ALKOTÓMUNKA PRODUKTUMAI ÉS MENETE

Az alkotómunka produktumai

1. Az alkotómunka során három jellegzetes produktumtípus különíthető el: az ötlet, a problémamegoldás és a stratégia. Az ötletelés új termékek vagy szolgáltatások koncepciójának kialakítását jelenti. A problémamegoldás során egy konkrét helyzetre vagy kihívásra megoldási javaslat születik, míg a stratégiaalkotás ennél összetettebb folyamat, amely hosszú távú irányvonalat és jövőképet fogalmaz meg.

   Az ötletelés és a problémamegoldás jellemzően megvalósítható egyéni munkában, akár versenyhelyzetben is. A stratégia kidolgozása ezzel szemben kollektív folyamat, amelynek eredményessége nagymértékben függ a közösség széleskörű bevonásától. Ez a típusú produktum igényli leginkább a csapatmunkát és a különböző nézőpontok integrálását.

   Szervezeti keretek között eltérően jelennek meg ezek a produktumok. Az iskolai környezetben elsősorban az ötletelés dominál. Az egyetemeken az ötletelés mellett a problémamegoldás is hangsúlyos szerepet kap, míg a vállalati szférában mindhárom produktum – az ötlet, a javaslat és a stratégia – létrejöhet, sőt, gyakran egymásra épülve valósulnak meg.

   A produktumok létrehozása minden esetben több lépcsőben történik. Az ötlet először szöveges formában kerül megfogalmazásra, ezt követi a vizuális megjelenítés, például plakát formájában, majd a koncepció egy videós pitch keretében nyeri el végső, bemutatható formáját. A problémamegoldás folyamatában szintén a szöveges megfogalmazás jelenti a kiindulópontot, amelyet a probléma összetevőinek vizuális ábrázolása követ, végül pedig a javaslat prezentációja történik meg videós formában. A stratégiaalkotás esetében első lépésként a jövőkép szöveges leírása készül el, majd a stratégia fő elemei plakátban kerülnek összefoglalásra, végül a teljes koncepció bemutatása videós pitch keretében zajlik.

   Összességében az alkotómunka produktumai nem csupán új ötletek generálásából állnak, hanem azok strukturált, vizuálisan és retorikailag is meggyőző formában történő bemutatásából. Ez a folyamat teszi lehetővé, hogy az elképzelések a gyakorlatban is értelmezhetővé és megvalósíthatóvá váljanak.

   
   

   Magyar nyelvű források

   
   

   1. Bálint, S.- Erdősi, Gy.- Nahlik G. (1984). Csoportos szellemi alkotó technikák. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
   2. Buzan, T. (2010). A kreatív elme. Budapest: HVG Könyvek.
   3. Buzan, T., & Buzan, B. (2009). Mind Map – A gondolattérkép használata. Budapest: HVG Könyvek.
   4. Csepeli, Gy. (2010). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
   5. Dobák, M., & Antal-Mokos, Z. (2007). Stratégia és szervezet. Budapest: Alinea Kiadó.
   6. Erdősi, Gy. (1982): Innovatív csoportmunka és a szervezés. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
   7. Erdősi, Gy. - Ladó László (1985): Környezetünk és a vállalati informatika. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
   8. Erdősi, Gy. (1992): Innovációs menedzsmet. Budapest: Távközlési Könyvkiadó.
   9. Garai, L. (1980). Kreativitás és problémamegoldás. Budapest: Gondolat Kiadó.
   10. Kovács, Z. (2011). Vállalati stratégia. Budapest: Akadémiai Kiadó.
   11. László, J. (2001). Kreativitás és kommunikáció. Budapest: Gondolat Kiadó.
   12. Nahalka, I. (2002). Konstruktív pedagógia és kreativitásfejlesztés. Budapest: OKKER Kiadó.
   13. Szent-Györgyi, A. (1983). Kreativitás és tudomány. Budapest: Akadémiai Kiadó.
   14. Tóth, J. (2008). Innovációmenedzsment. Budapest: Aula Kiadó.

   
   

   Idegen nyelvű források

   
   

   1. Catmull, E., & Wallace, A. (2014). Creativity, Inc.: Overcoming the unseen forces that stand in the way of true inspiration. New York: Random House.
   2. Dyer, J. H., Gregersen, H. B., & Christensen, C. M. (2011). The innovator’s DNA: Mastering the five skills of disruptive innovators. Boston, MA: Harvard Business Review Press.
   3. Fogler, H. S., LeBlanc, S. E., & Rizzo, B. (2014). Strategies for creative problem solving (3rd ed.). Upper Saddle River, NJ: Pearson.
   4. Johansson, F. (2004). The Medici effect: Breakthrough insights at the intersection of ideas, concepts, and cultures. Boston, MA: Harvard Business School Press.
   5. Kim, W. C., & Mauborgne, R. (2015). Blue ocean strategy: How to create uncontested market space and make the competition irrelevant (Expanded ed.). Boston, MA: Harvard Business Review Press.
   6. Martin, R. L. (2009). The design of business: Why design thinking is the next competitive advantage. Boston, MA: Harvard Business Press.
   7. Michalko, M. (2006). Thinkertoys: A handbook of creative-thinking techniques (2nd ed.). New York: Ten Speed Press.
   8. Osborn, A. F. (1953). Applied imagination: Principles and procedures of creative problem solving. New York: Charles Scribner’s Sons.
   9. Polya, G. (1945). How to solve it: A new aspect of mathematical method. Princeton, NJ: Princeton University Press.

   
   

   A lényegre tömörítve:

   
   

   AZ ALKOTÓMUNKA PRODUKTUMAI

   
   

   1. Ötletelés - Termék vagy szolgáltatás 
   2. Problémamegoldás  - Javaslat
   3. Stratégia kidolgozása - Stratégia 

   
   

   Ötletelés és javakat kidolgozása lehet egyéni munkában versenyben

   Stratégia teamben a közösség széleskörű bevonásàval dolgozható ki.

   
   

   SZERVEZETI JELLEMZŐI 

   
   

   • Iskola - ötletelés
   • Egyetem - ötletelés és problémamegoldás. 
   • Cégekben mindhárom produktum kialakítása lehetséges. 

   
   

   
   
   A PRODUKTUMOK LÉTREHOZÁSÁNAK LÉPÉSEI:

   
   

   1. ÖTLET
   1. Ötlet megfogalmazása szövegben
   2. Az ötlet lényege Plakátban
   3. Az ötlet: termék vagy szolgáltatás eladása Videó Pitchben

   
   

   II. PROBLÉMA MEGOLDÁSA

   1. A probléma megfogalmazàsa szövegben
   2. A probléma összetevői Plakàtban 
   3. Javaslat eladása Videó Pitchben

   
   

   III. STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA

1. Jövőkép szövegben 
2. A stratégia összetevői Plakátban
3. A stratégia bemutatása Videó Pitchben