AZ ALKOTÓMUNKA PRODUKTUMAI ÉS MENETE


Az alkotómunka produktumai
  1. Az alkotómunka során három jellegzetes produktumtípus különíthető el: az ötlet, a problémamegoldás és a stratégia. Az ötletelés új termékek vagy szolgáltatások koncepciójának kialakítását jelenti. A problémamegoldás során egy konkrét helyzetre vagy kihívásra megoldási javaslat születik, míg a stratégiaalkotás ennél összetettebb folyamat, amely hosszú távú irányvonalat és jövőképet fogalmaz meg.

    Az ötletelés és a problémamegoldás jellemzően megvalósítható egyéni munkában, akár versenyhelyzetben is. A stratégia kidolgozása ezzel szemben kollektív folyamat, amelynek eredményessége nagymértékben függ a közösség széleskörű bevonásától. Ez a típusú produktum igényli leginkább a csapatmunkát és a különböző nézőpontok integrálását.

    Szervezeti keretek között eltérően jelennek meg ezek a produktumok. Az iskolai környezetben elsősorban az ötletelés dominál. Az egyetemeken az ötletelés mellett a problémamegoldás is hangsúlyos szerepet kap, míg a vállalati szférában mindhárom produktum – az ötlet, a javaslat és a stratégia – létrejöhet, sőt, gyakran egymásra épülve valósulnak meg.

    A produktumok létrehozása minden esetben több lépcsőben történik. Az ötlet először szöveges formában kerül megfogalmazásra, ezt követi a vizuális megjelenítés, például plakát formájában, majd a koncepció egy videós pitch keretében nyeri el végső, bemutatható formáját. A problémamegoldás folyamatában szintén a szöveges megfogalmazás jelenti a kiindulópontot, amelyet a probléma összetevőinek vizuális ábrázolása követ, végül pedig a javaslat prezentációja történik meg videós formában. A stratégiaalkotás esetében első lépésként a jövőkép szöveges leírása készül el, majd a stratégia fő elemei plakátban kerülnek összefoglalásra, végül a teljes koncepció bemutatása videós pitch keretében zajlik.

    Összességében az alkotómunka produktumai nem csupán új ötletek generálásából állnak, hanem azok strukturált, vizuálisan és retorikailag is meggyőző formában történő bemutatásából. Ez a folyamat teszi lehetővé, hogy az elképzelések a gyakorlatban is értelmezhetővé és megvalósíthatóvá váljanak.


    Magyar nyelvű források


    1. Bálint, S.- Erdősi, Gy.- Nahlik G. (1984). Csoportos szellemi alkotó technikák. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
    2. Buzan, T. (2010). A kreatív elme. Budapest: HVG Könyvek.
    3. Buzan, T., & Buzan, B. (2009). Mind Map – A gondolattérkép használata. Budapest: HVG Könyvek.
    4. Csepeli, Gy. (2010). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
    5. Dobák, M., & Antal-Mokos, Z. (2007). Stratégia és szervezet. Budapest: Alinea Kiadó.
    6. Erdősi, Gy. (1982): Innovatív csoportmunka és a szervezés. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
    7. Erdősi, Gy. - Ladó László (1985): Környezetünk és a vállalati informatika. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
    8. Erdősi, Gy. (1992): Innovációs menedzsmet. Budapest: Távközlési Könyvkiadó.
    9. Garai, L. (1980). Kreativitás és problémamegoldás. Budapest: Gondolat Kiadó.
    10. Kovács, Z. (2011). Vállalati stratégia. Budapest: Akadémiai Kiadó.
    11. László, J. (2001). Kreativitás és kommunikáció. Budapest: Gondolat Kiadó.
    12. Nahalka, I. (2002). Konstruktív pedagógia és kreativitásfejlesztés. Budapest: OKKER Kiadó.
    13. Szent-Györgyi, A. (1983). Kreativitás és tudomány. Budapest: Akadémiai Kiadó.
    14. Tóth, J. (2008). Innovációmenedzsment. Budapest: Aula Kiadó.


    Idegen nyelvű források


    1. Catmull, E., & Wallace, A. (2014). Creativity, Inc.: Overcoming the unseen forces that stand in the way of true inspiration. New York: Random House.
    2. Dyer, J. H., Gregersen, H. B., & Christensen, C. M. (2011). The innovator’s DNA: Mastering the five skills of disruptive innovators. Boston, MA: Harvard Business Review Press.
    3. Fogler, H. S., LeBlanc, S. E., & Rizzo, B. (2014). Strategies for creative problem solving (3rd ed.). Upper Saddle River, NJ: Pearson.
    4. Johansson, F. (2004). The Medici effect: Breakthrough insights at the intersection of ideas, concepts, and cultures. Boston, MA: Harvard Business School Press.
    5. Kim, W. C., & Mauborgne, R. (2015). Blue ocean strategy: How to create uncontested market space and make the competition irrelevant (Expanded ed.). Boston, MA: Harvard Business Review Press.
    6. Martin, R. L. (2009). The design of business: Why design thinking is the next competitive advantage. Boston, MA: Harvard Business Press.
    7. Michalko, M. (2006). Thinkertoys: A handbook of creative-thinking techniques (2nd ed.). New York: Ten Speed Press.
    8. Osborn, A. F. (1953). Applied imagination: Principles and procedures of creative problem solving. New York: Charles Scribner’s Sons.
    9. Polya, G. (1945). How to solve it: A new aspect of mathematical method. Princeton, NJ: Princeton University Press.


    A lényegre tömörítve:


    AZ ALKOTÓMUNKA PRODUKTUMAI


    1. Ötletelés - Termék vagy szolgáltatás 
    2. Problémamegoldás  - Javaslat
    3. Stratégia kidolgozása - Stratégia 


    Ötletelés és javakat kidolgozása lehet egyéni munkában versenyben

    Stratégia teamben a közösség széleskörű bevonásàval dolgozható ki.


    SZERVEZETI JELLEMZŐI 


    • Iskola - ötletelés
    • Egyetem - ötletelés és problémamegoldás. 
    • Cégekben mindhárom produktum kialakítása lehetséges. 



    A PRODUKTUMOK LÉTREHOZÁSÁNAK LÉPÉSEI:


    1. ÖTLET
    1. Ötlet megfogalmazása szövegben
    2. Az ötlet lényege Plakátban
    3. Az ötlet: termék vagy szolgáltatás eladása Videó Pitchben


    II. PROBLÉMA MEGOLDÁSA

    1. A probléma megfogalmazàsa szövegben
    2. A probléma összetevői Plakàtban 
    3. Javaslat eladása Videó Pitchben


    III. STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA

    1. Jövőkép szövegben 
    2. A stratégia összetevői Plakátban
    3. A stratégia bemutatása Videó Pitchben

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

MIAlkotó ökoszisztéma

A lényeg

5. Műsorszám: MIA a DIGITÁLIS SZINHÁZ alkotótársa